XXI. Mécs László Szabadegyetem

A Csemadok Országos Tanácsa megbízásából a Csemadok Kassa-környéke Területi Választmánya július 9-e és július 15-e között szervezi meg a XXI. Mécs László Szabadegyetemet a jászói Autokemping területén.

A július 9-ei, hétfői program:

14.00 Gyülekező és honfoglalás.

Térszerződés és háttérelosztás, tájékoztató és feladatelosztás. Az előadások házigazdája: Mihályi Molnár László, író, költő, publicista, a Csemadok Kassa-környéke Területi Választmány alelnöke és Hadas Katalin, a Csemadok Kassa-környéke Területi Választmány tagja.

18.00 A XXI. Mécs László Szabadegyetem ünnepélyes megnyitója.

Köszöntőt, illetve bevezetőt mond: Bartal Károly Tamás (nyugalmazott jászóvári apát), Haraszti Attila (Magyarország Kassai Főkonzulátusának főkonzulja), Nagy Gábor (Jászó község polgármestere), Csoltkó Jenő (a Csemadok Kassa-környéke Területi Választmánya elnöke).

A műsorban fellép: Tüzikék Éneklőcsoport Debrődről, Zsapka Attila és Zsapka Zsolt, a Kor-Zár verséneklő együttes tagjai, Demko András, népdalénekes, versmondó, prózamondó és népmesemondó Nagyidáról, a magyarországi Cserépfalui Zeneiskola tanulói Daragó Károly vezetésével, Rezes Gyula, népdalénekes Szepsiből.

18:45 Kiállításmegnyitó: „Mátyás király életterei.”

Kiállítás-megnyitó: A Nemzetpolitikai Államtitkárság 2018-at Hunyadi Mátyás születésének 575., királlyá választásának 560. évfordulója alkalmából Mátyás király-emlékévvé nyilvánította. A Mátyás király-emlékév jegyében összeállított vándorkiállítás Mátyás király életterei címmel kiállítás-megnyitóra kerül sor. A középkorba, Mátyás király világába kalauzol a Hunyadi Mátyás életterei című kiállítás. A Mátyás-emlékévet lebonyolító Magyarság Háza nem az „igazságos” Mátyást mutatják be, ahogyan a köztudatban él, hanem a „hadakozó reneszánsz” királyt. A tárlaton megjelennek Mátyás életterei, a Corvinák, fegyverzetek másolatai, de vár- és ostrommakettek is megtekinthetők lesznek. A kiállítást megnyitja: Gergely Papp Adrianna, Debrőd község polgármestere, a Mátyás király-emlékév koordinátora.

19:00 A Kor-Zár verséneklő együttes koncertje: „Búcsú a holnapért.”

Közreműködik: Kor-Zár verséneklő együttes. A zenekar az 1989-es bársonyos forradalom bölcsőjében született. Találóbb nevet nem is választhattak volna maguknak, az akkoriban sokak által kedvelt Korzár konyak neve kettéválasztva a szocialista társadalmi rendszer végére is utal. A magát verséneklő együttesnek tartó csapat eleinte főleg a Zsapka Zsolt által írt dalszövegeket és verseket, majd egyre több költő műveit zenésítette meg. A kezdeti klubkoncerteket nagyszabású rendezvények követték. Úgy döntöttek, hogy ezen az úton haladnak tovább: akusztikus hangszereken dallamos muzsikát kívánnak játszani. Majd az Őrizzetek meg című első kazettájuk megjelenése után örömmel fogadták, hogy immár a hallgatóságuk is velük együtt énekelte a dalaikat. A zenész barátok a műsorukkal számos településen és rendezvényen adnak ízelítőt, zajos sikereket aratva a Felvidéken és az anyaországban. Az előadói esten válogatás hallható a zenészek eddigi csaknem 30 éves pályafutásuk sikeres dalaiból. Művészetükkel hozzájárulnak a magyarságtudat erősítéséhez. “Költészetünk – kiváló neves poétáinak jóvoltából – kimeríthetetlen kincsestár, ünneplésre méltó mérhetetlen gazdagság, melyet őriznünk és ápolnunk kell. Néhány pillanat erejéig újra meg újra a Nap felé fordítani, megragyogtatni ezeket a kincseket egyáltalán nem rangon aluli, sőt nagyon is megtisztelő, teljes odaadást igénylő feladat, melynek készséggel teszünk eleget immáron 30 esztendeje.” – vallja Zsapka Attila, a zenekar ügyvezető igazgatója. A zenekar első, igazán átütő sikerét 1991-ben megrendezett Kaláka fesztiválon szerezte, ahol az est különdíját szerezték meg. A zenekar 2011-ben átvehette a Kaleidoszkóp Versfesztivál fődíját, egy évvel később elnyerték a legjobb zenekar kategóriájában a Harmónia díjat. Ez egyik legnagyobb elismerés és egyben legemlékezetesebb eseménye a csapat életében az volt, amikor 2015-ben a Magyar Parlamentben átvehették a Külhoni magyarságért díjat. A zenekar néhány éve újraindította a klub-tevékenységüket. Ezenkívül Érsekújvárott és a komáromi Jókai Színházban rendeznek rendszeresen klubesteket.

20:30 A Bükkaljai Szent Márton Lovagrend bemutatkozó borkóstolója.

A koncert után borkóstoló az étterem előtti teraszon, Daragó Károly bogácsi borlovaggal, a Szent Márton Borrend nagymesterével, a Pro Vino Érdemrend kitüntetettjével, énektanárral és barátjával, a restei származású Dobos Lászlóval. Olyan világ hangulatát idézik meg, ahol az egész művelődési tábor egybeforr a szőlészet és a borászat örömeivel, nehézségeivel. Rendhagyó este lesz a borkedvelőknek.

A július 10-ei, keddi program:

09:30 Kiállításmegnyitó: „Jelképek a Kárpát-hazában.”

Kiállítás: A kiállítást megnyitja: Pécsi Lajos Dániel, villamosmérnök, jelképtervező művész és Okos Márton, erdélyi újságíró és közíró, a Báthory-Bem Hagyományőrző Egyesület elnöke. Az 1568. január 6- 13. között Tordán megtartott Országgyűlésre és az Európában először kihirdetett teljes vallásszabadságra emlékezve, a Magyarság Háza és a Báthory-Bem Hagyományőrző Egyesület várja az érdeklődőket a tárlat megnyitására.

10:00 Előadás, vetítés és könyvbemutató: “Magyarország nemzetrészeinek címerei – Felvidék.”

Előadó: Pécsi Lajos Dániel, villamosmérnök, jelképtervező művész, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének tagja. Igaz, hogy a címerek puszta külsőségek; igaz az is, hogy gyakran az emberi gyengeségnek, az üres hiúságnak következményei és dölyfös semmittevéshez vezetnek és gyakran annak a nevetséges felfogásnak is szüleményei, mely a belső értéket, az ember becsét is a ranghoz és címerhez méri; többnek hiszi azt aki a magasabb ranggal és régibb címerrel bír, holott az ember értékét mindezek a körülmények egy mákszem legkisebb töredékével sem fokozzák. Az a becsületes és dolgos mesterember aki kötelességét teljesíti, sokkalta több emberi értéket képviselhet, mint az az uralkodó, aki kötelességét nem teljesíti. De azért a címerek még sem csak az emberi hiúság történelmének emlékei, hanem a címerek történelméhez dicső emlékek is szövődnek. A címer önmagában csak külsőség, de sok nagy érdek, sok szép tett, sok nemes érzés fűződik hozzája. Mindazok az események és cselekedetek, a melyek Magyarországot sok küzdelmes évszázadon át fenntartották: a címerekhez vezettek, vagy azokból származtak, hogy a nálunk elkövetett jó és rossz tettek legnagyobb részének a címerek könyvében valami nyoma maradt. A címerben azon fogalmak, azon magasabb egységek és azok az erkölcsi személyek jutnak kifejezésre, amelyekhez az embereket legszebb érzéseik és idealizmusaik kapcsolják. A miért éltek és haltak: azt a zászló és címer jelzi, s azért a címerek gyűjteményei azon erkölcsi erők jelképeinek gyűjteményei, melyek a múltat irányították. Ezek között első helyen áll a maga nemzeti címere. A magyar címer mellé sorakoznak a vármegyék és városok címerei. Az előadás után a szerző eddig megjelent könyveit árusítják majd és személyesen dedikálja azokat.

11:00 Előadás és vetítés: “A népi harci testkultúra.”

Előadó: Kopecsni Gábor, a Felvidéki Baranta Szövetség elnöke, a Baranta-völgy alapítója Gömörpéterfaláról. Az előadó feleleveníti a Felföldi Baranta Iskola egyik ágát, a népi harci testkultúrát, amelyet a mai napig lehet gyűjteni. Az előadás tartalma ezen gyűjtések beszámolója, ahol karikás ostor, botozás, botbirkózás, fokos vívás, népi birkózások, íj és a hajító játékok gyűjtését adja elő az előadó, vetítéssel egybekötve. Az érdekes és értékes gyűjtési anyagok elsősorban a gömöri pásztorok közül valók, de a virtus megtalálhatók a nem pásztor emberek gyermekkori játékaiban is.

15:00 Bemutató előadás: Harci elemek bemutatása és gyakorlati foglalkozás.

Előadó: Kopecsni Gábor. A bemutató során gyakorlati úton történik az egyes harci elemek bemutatása: szablya, bot, ostor, íj, népi birkózások. A bemutatót szöveges vezetés is kíséri, így a jelenlévők egy kis történelmi utazást is tehetnek, de elsősorban a fegyver vagy az eszköz jelentősége szempontjából. Ezt követően gyakorlati foglalkozás lesz, ahol lehetőség van kipróbálni az ostort, íjat, botot, esetleg népi birkózó játékokat.

16:00 Előadás, vetítés és könyvbemutató: „Negyedszázada gyalog vittük Erdélyt Európába.”

Előadó: Okos Márton, erdélyi újságíró és közíró, a Báthory-Bem Hagyományőrző Egyesület elnöke Kalotaszegről. A szerző 1989-ben erdélyi politikai menekültként tiltakozásul a romániai falurombolás ellen Juhos Gábor, szintén erdélyi menekült társa, elgyalogoltak Budapesttől Párizsig gyalog, csak gyalog. Útjuk jelszava a Rákóczi szabadságharc jelmondata volt: Cum Deo pro patria et libertate. Bemutatja nagysikerű útikönyvét, mely a csaknem 30 évvel ezelőtti időkbe kalauzolja vissza az olvasókat. A Ceausescu-rezsim végóráiban sem átalkodott az erdélyi magyarság felszámolásán dolgozni, s világszerte tiltakozásokat váltott ki a falurombolási kísérletek. Két fiatalember tehetetlenségében úgy döntött világnak megy, hogy felhívja a figyelmet a vészes katasztrófára. A hírhedt román titkosszolgálat, a Securitate előbb Magyarországra üldözte őket, ahol eldöntötték tiltakozásuk jeléül elgyalogolnak Párizsig. Okos Márton e élményeit, érzéseit és gondolatait, nem utolsó sorban a performance következményeit foglalta össze egy terjedelmes könyvben, melyet gazdagon illusztrált prezentációjában Kárpát-medence szerte tucatnyi helyen bemutatott már. Az előadás után a szerző megjelent útikönyvét árusítják majd és személyesen dedikálja azt.

17:00 Előadás, vetítés és könyvbemutató: “Címerekkel irt történelem.”

Előadó: Pécsi Lajos Dániel. Az előadó bemutatja a Címerekkel írt történelem – a történelmi Magyarország ország- és nemzetrészeinek címerei, címleírásokkal és térképmellékletekkel című könyvét. A könyv egésze igazolja, hogy Pécsi L. Dániel kitűnő heraldikus. Bevezet minket a heraldika világágba, hogy értsük és megértsük a címerek történelmi üzenetét, ami nem más, mint az összetartozás, a nemzeti identitástudat. A címertani jelképek lexikona, az egyes ország és nemzetrészek címereinek történelmi hitelességű leírása nélkül minden bizonnyal nehezebben boldogulnánk a címermegfejtésekkel. E „mankók” és a vizualitást adó térképek segítségével elénk tárul, valósággal megelevenedik előttünk az egyes ország és nemzetrészek valós története. A jelképtervező fegyelmezett alkotó! Ismerve küldetéstudatát, szenvedélyességét, lánglelkűségét, óriási dolog ez, mert így válik jó szándékúvá és hitelessé az egész életmű, az üzenet a Kárpát-medence más népei irányába is. Mert ez a könyv nem csak nekünk, magyaroknak szól. A fegyelmezett jelképművész ars poeticája a könyvben is olvasható: „Az a jó címer, amelyik mindenki számára közérthető és szellemi üzenete a jelenen át jövőbe mutató!”; Címerei nem csak jók, kifejezőek, érthetőek, hanem szabályosak, színesek, szépek. Aki félreérti őket, valószínű nem érti a történelmet és a jó szándékot. Számukra Szent István király intelmeit ajánlanám nyugtató olvasmányként, különösen annak a vendégek befogadásáról és gyámolításáról szóló fejezetét.

19:00 Előadás: ”2019 legyen Bocskai Emlékév!.”

Előadó: Okos Márton, erdélyi újságíró és közíró. Az utóbbi években Okos Márton több emlékév elfogadását is kezdeményezte. Ilyen volt a Márton Áron-emlékév, tavaly a Szent László-emlékév, vagy az idén 450 éves tordai országgyűlés évfordulója alkalmából a vallásszabadság éve. Utóbbi kettőről Országgyűlési törvény is született. Az emlékévek fontosságáról, a történelmi példaképekről beszél az előadó.

20:00 Filmvetítés: „Kincsem.”

A Kincsem című magyar romantikus kalandfilm vetítése. A filmet 2017-ben mutatták be Magyarországon. A magyar csodaló történetét meséli el minden idők legdrágább és legnézettebb hazai filmje. Kincsem valódi regényalak. Se előtte, se utána nem volt ló, ami megközelítette volna. Nem ügyeskedés szülte az 54 győzelmet, hanem a képesség, a szinte tudatos küzdőképesség a legjobbak között. A világon mindenütt ő volt a Magyar csoda. A film rendezője Herendi Gábor. Látványos, izgalmas film, jő színészekkel (időtartam 121 perc), Nagy Ervin és Petrik Andrea főszereplésével.

A július 11-ei, szerdai program:

10:00 Előadás és könyvbemutató: „Ballada a szülőföldről.”

Előadó: Dunajszky Géza, felvidéki magyar író, publicista, amatőr helytörténész, Debrőd község szülöttje. „Gyerekeink el-elbizonytalanodnak, amikor a magyar népmesék hőseiről kérdezzük őket, jobban otthon vannak már a divatos, minden csatornából rájuk zúduló nemzetközi „hősök” világában. Dunajszky Géza lelkében sem fért meg ez a történet-folyam. Ott van benne a gyerekkor eredendően tiszta emléke, a gyönyörű debrődi miliő, a sok szép történet. Első megközelítésben azt érzi az ember, hogy egy valahol még megbúvó, elrejtett, intim paradicsom az, ahová a szerző hív bennünket. Ott van ez, nagyon pontosan és körülhatárolhatóan a lelkében, ott úszik az emlékezet nagy taván, mint egy hatalmas tavirózsa-sziget. Amikor az ember elkezdi olvasni ezt a könyvet, szinte csodálkozik, miért is adta neki a szerző ezt a fájdalmakat hordozó címet. S amikor hagyja így magát becsalogatni egyre mélyebben az egymás után sorjázó történetekbe, rájön: nem lenne, nem lehetne igaz ez a történet-folyam, ha nem szólna őszintén a disszonáns témákról is, a háborús szenvedésekről és a második világháború utáni meghurcoltatásokról: így válik teljessé, igazzá. Nem a mi szégyenünk ez, hanem azoké, akik máig nem találtak annyi lelkierőt magukban, hogy az igazságtalanságok miatt legalább bocsánatot kérjenek az ártatlanul meghurcoltaktól és a legyilkoltak hozzátartozóitól.” – vallja Csáky Pál. Az előadás után a szerző eddig megjelent könyveit árusítják majd és személyesen dedikálja azokat.

11:00 Előadás és könyvbemutató: „A Szent László legenda.”

Előadó: B. Kovács István, felvidéki magyar régész, néprajzkutató, gömörológus, etnológus, a Gömörország folyóirat alapító főszerkesztője, Széchenyi Ferenc-díjas, Magyar Örökség-díjas, Ex Libris-díjas. Az előadó a Világ Vitéze – Magyar hősepika című könyvében cáfolta meg azt a két évszázad alatt beidegződött vélekedést, hogy a honfoglalás előtti magyar hősepika elveszett. Bebizonyította azt is, hogy a középkori Szent László-legenda ennek a pogány hősepikának keresztény köntösbe bújtatott változata. A templomi falképekről készült színes felvételeken kívül tartalmazza a kötet a legendának a középkori krónikáinkban és egyéb korabeli emlékeken fennmaradt feljegyzéseit és ábrázolásait, valamint a fellelhető párhuzamokat is. A könyv azonban nem csupán a legendát, annak hősepikai előzményeit mutatja be, de – összhangban a Szent László Emlékév célkitűzéseivel – kitér arra is, hogyan vált a történetben szereplő leány később az ország patrónájává, illetve az eredetileg pogány epikus hős László által kereszténnyé és szentté. Érzékelteti azt az átalakulást, amelynek következtében pogány hősepikánkból keresztyén nemzeti mítosz lett. A kötet nem csupán a paradigmaváltás szükségességét veti fel a magyar hősepikával kapcsolatban, de erősíti önismeretünket, s a politikai határokat átívelő nemzeti egység eszmeiségét is. A hősepika ugyanis több mint szakmai kérdés. A hősepika nemzeti ügy! Jelkép, amelynek ott a helye legszentebb közösségi szimbólumaink, a koronázási ékszerek, címer, zászló és himnusz mellett. Az előadás után a szerző megjelent könyvét árusítják majd és személyesen dedikálja azt.

14:00 Barlanglátogatás.

A táborlakók délutáni közös látogatása a jászói barlangba. A Jászói-barlang a Szlovák-karszt Nemzeti Park legjelentősebb barlangjai közé tartozik. Gazdag cseppkődíszítéséről, érdekes sziklaalakzatairól, járatainak többszintes kifejlődéséről, fajgazdag denevéreiről, régészeti leleteiről és figyelemfelkeltő történelméről ismert. A Szlovák- és Aggteleki-karszt barlangvilága részeként a világ természeti örökségének jegyzékébe is bekerült. A barlangot a Bódva-folyó lebukó vizei alakították ki másodidőszaki triászkori mészkőben 5 kifejlődési szinten. Járataiban gazdag cseppkődíszítés található. Figyelemreméltóak pagodaszerű állócseppkövei, cseppkőoszlopai, cseppkőlefolyásai, cseppkődobjai, szalmacseppkövei és egyéb formái. A barlang egyben a denevérek kedvelt telelőhelye is. Szlovákia 24 denevérfajából 19 rendszeresen telel itt. A barlangot már a történelmi időkben is ismerték, amiről a Huszita-terem 1452-ből származó felirata tanúskodik. A barlanglátogatás túravezetője: Képes Sándor, a Csemadok Kassa-környéke Területi Választmány tagja.

15:30 Élménybeszámoló és kötetlen beszélgetés: „

Előadó: Szécsi Zoltán, háromszoros magyar olimpiai bajnok vízilabdázó, kapus, az év magyar vízilabdázója volt 2004-ben, az év magyar sportcsapatának volt tagja 200-ben, 2004-ben és 2008-ban, az őszósportok Hírességek csarnoka tagja 2015-től. Gyerekkorában orvosi javaslatra úsznia kellett. Ekkor kezdett vízilabdázni is. Az olimpiai játékokon vízilabdában 2000-ben Sydney-ben, 2004-ben Athénban és 2008-ban Pekingben lett olimpiai bajnok. Volt világbajnok, Világliga győztes, és sokszoros magyar bajnok. Klubjai voltak: BVSC, Eger, Ferencváros, majd ismét Eger. 2013-tól 2017-ig a Kaposvári VK vízilabdacsapat vezetőedzője volt. 2000-ben az olimpiára, mint a csapat legfiatalabbja utazott ki, és az elődöntőben fontos szerepet kapott. Az addig magabiztos Kósz kapus megijedt a lehetőségtől, mire Kemény Dénes vezetőedző betette Szécsi Zoltánt. Ő pedig igazolva hírét, határtalan nyugalommal, már-már szemtelenül védte ki a jugoszláv lövéseket. “Jutalomból” a döntő utolsó két percében is szerepet kapott. A Szecska becenévre hallgató háromszoros olimpiai bajnok élménybeszámolót tart sikereiről és kudarcairól egyaránt. Szécsi Zoltán rengeteg apró titkot is felfed gyerekkoráról, az olimpiai szeánszoktól, sőt még arról is, hogy régebben vadászpilóta szeretett volna lenni. 2018 tavaszán visszaköltözött Egerbe, részt vállal a város programjaiban. Az érdeklődőknek lehetőségük lesz a kötetlen beszélgetésre is a sikeres sportolóval.

16:30 Előadás: “Hunyadi Mátyás (1458 – 1490) – Mátyás, az igazságos.”

Előadó: Takaró Mihály, irodalomtörténész, egyetemi oktató. Ki ne hallott volna már Mátyás királyról, a mesék igazságos királyáról? Takaró Mihály annak jár utána, milyen uralkodó is volt ő valójában, hogyan erősítette a király hatalmát, merre növelte az ország területét. Mátyásról halála után számos monda is keletkezett. 1490-ben bekövetkezett halála után azonban a nép sokszor visszasírta, ugyanis utóda, II. Ulászló nagyon gyenge kezű uralkodó volt, akinek uralma alatt a főurak szabadon garázdálkodhattak, mert nem volt, aki megakadályozza törvénytelenségeiket. Mondák és legendák terjednek arról, Mátyás mennyire jól megértette magát a kisemberekkel. Az irodalomtörténész előadásában beszámol a Hunyadi fiúk sorséról, a fiatal király önállóságáról, Mátyás első fellépéséről a török ellen, Mátyás megkoszorúzásáról, Hunyadi Mátyás uralmának megszilárdulásáról, a fekete seregről, a megújult török támadásokról, Mátyás uralkodásának érdemeiről, az 1467-es pénzügyi reformról, Mátyás király nagy szerelméről. Mátyás igazi hódító volt harctéren és az ágyban is igazságos volt. Igaz, legszívesebben csak egy nővel bújt volna ágyba, akit alacsony származása miatt nem vehetett nőül, de aki megajándékozta egyetlen egy fiával, Corvin Jánossal. Edelpeck Borbála – másként Barbara Edelpöck – volt ez az asszony. A viszony hat éven át tartott, ,,hivatalosan” akkor ért véget, amikor Mátyás király feleségül vette Aragóniai Beatrixot, a nápolyi király lányát. Hogy miért lett igazságos? Mert a főurakat, a gazdagokat nagyobb tehervállalásra kényszerítette, igazságos adórendszert dolgozott ki. Többször is felkarolt jobbágysorban tengődő embereket. Az előadás után az előadó eddig megjelent könyveit és hanghordozóit (CD és DVD) árusítják majd és személyesen dedikálja azokat.

19:00 Előadás: “Háborúból háborúba – békéből békébe.”

Előadó: Popély Gyula, felvidéki magyar történetíró, volt parlamenti képviselő, egyetemi oktató, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Popély Gyula kutatási területe a felvidéki magyarság 1914-1945 közötti politikai és művelődéstörténete, demográfiai helyzetének alakulása, a nemzetközi kisebbségvédelem. A tavaly megjelent könyv alcíme: A második évtized csehszlovák uralom alatt. A könyvbemutatóval egybekötött előadás a felvidéki magyarság második évtizedét világítja meg az 1929 és 1939 közötti évtizedben. Mind a bemutatott könyv, mind a szerző előadása a csehszlovák állam 1939-ben bekövetkezett felbomlásáig kíséri figyelemmel a felvidéki magyar nemzeti közösség helyzetét az agonizáló köztársaságban. Az előadás után a szerző eddig megjelent könyveit árusítják majd és személyesen dedikálja azokat.

20:00 Előadás és filmvetítés: “Csemadok.”

Előadó: Zsebők Csaba, a film történész szakértője és szerkesztője. 2005-ben a Dunatáj Alapítvány égisze alatt Kurucz Sándorral, a film rendezőjével, valamint Szederkényi Miklós gyártásvezetővel és Kollányi Judit vágóval határozták el azt, hogy a hajdani Csemadokos fáklyavivők és utódaik megszólaltatásával egy 40 perces dokumentumfilmben mutatják be az 1949. március 5-én megalapított Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületét, a Csemadokot. A Felvidéken másodszor kerül vetítésre Csemadok című dokumentumfilm. Bár a mű nem kimondottan a felvidéki magyarság legjelentősebb kulturális szervezete megalakulásának 70. évfordulója alkalmából készült, ám a közelgő jubileum kapcsán is azt érdemes lenne minél több helyszínen, így iskolákban, Csemadok- és ifjúsági klubokban, valamint fesztiválokon bemutatni a nagyközönségnek. A filmben B. Kovács István, Bárdos Gyula, Dobos László, Duka-Zólyomi Árpád, Duray Miklós, Erdélyi Zoltán, Katona István, Kiss Mihály, Kolár Péter, Kozsár Miklós, Mácza Mihály, Nagy János, Petheő Attila, Pukkai László, Szabó Rezső, Újváry László és Vadkerty Katalin magvas gondolatai hangzanak el a Csemadok jelentőségéről, nemzettudat-erősítő és magyarság-megtartó szerepéről. Sajnos, közülük időközben már többen távoztak az élők sorából. Az 1949 tavaszán megalakult Csemadok mítosszá vált, s egyre inkább a magyarsággal való azonosulás és érdekérvényesítés lehetőségét is jelentette. A film elősegíti, hogy a Csemadok méltó helyre kerüljön a köztudatban.

A július 12-ei, csütörtöki program:

10:00 Előadás és könyvbemutató: “Lola könyve – Kassától Márai Sándorig.”

Előadó: Ötvös Anna, kassai történész-könyvtáros, Márai-kutató. Ki volt Matzner Lola, Márai Sándor rejtőzködő felesége, írásainak első olvasója, akit naplóiban csak L. kezdőbetűvel jelöl? Mi a személyes története? Az elóadó az L. betű mögé akart nézni, kiemelni alakját az ismeretlenségből. Szó szerint a szemétből került hozzá Matzner Lola fotóalbuma, amelynek anyaga könyvünkben látható először. Ötvös Anna valódi leletmentést végzett, leporolta a képeket, levéltári és sajtóforrások, levelek, naplók, interjúk segítségével felderítette a fotókon látható figurák családi viszonyrendszerét. A Moskovicsok és Matznerek orvos-lapkiadó családja a 19. század végén, a 20. század elején fontos szerepet játszott Kassa szellemi felemelkedésében; önzetlenül jótékonykodtak, szenvedélyesen munkálkodtak a közjóért. A kötet rekonstruálja azt a kulturális és társadalmi közeget, ahonnan Márai és felesége elindult. A forráskiadvány hiánypótló a Márai-kutatásban: több homályos életrajzi momentumot is pontosít, és makacs legendákat oszlat el. Nagyon alapos nyomozómunkát végzett, korabeli dokumentumokat, leveleket, anyakönyvi kivonatokat és a kor napilapjait is tüzetesen átnézte, hogy minél teljesebb képet kaphasson Loláról és arról a kulturális-társadalmi közegről, amelyben Máraival éltek. Szerencséjére még olyan közeli rokonokkal és barátokkal is tudott találkozni, akiktől sok új információt szerezhetett be vagy éppen évtizedekig fennálló legendákat oszlathatott el. “Olyan dolgokkal és olyan emberekkel találkozhattam, akikkel talán, ha most kezdeném, már nem futnék össze. Közülük többen meghaltak, az anyagok eltűntek vagy most már nem lehet őket úgy összerakni. Azt hiszem, hogy szerencsés voltam, jókor voltam jó helyen.” – vallja az előadó. Az előadás után a szerző megjelent könyvét árusítják majd és személyesen dedikálja azt.

11:00 Előadás: “Az 1848/1849-es szabadságharc és forradalom magyar nagyasszonyai.”

Előadó: Takaró Mihály, magyar író, irodalomtörténész, tanár. A középiskolai történelem- és irodalomórák alapján hajlamosak vagyunk azt hinni, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharcban csak és kizárólag férfiak játszottak jelentős szerepet. Lehet, hogy a tankönyvek szerzői csak őket emelték ki, de mi pontosan tudjuk, hogy minden valamirevaló férfi mögött egy erős asszony áll. Rendkívüli asszonyok tevékenykedtek a szabadságharcban. 1848/49-ben szép számmal akadtak olyanok, akik nem a hagyományos női, hazafias feladatokat akarták ellátni (sebesültek ápolása, főzés a katonákra), hanem harcolni akartak. A rendkívüli körülmények a nőknek nagyobb mozgásteret adtak, “női szerepükből” való kilépést engedélyeztek. Sokukról csak a sebesülésekor, véletlenül derült ki női mivolta. A szabadságharcban jelentős szerepet játszottak a következő hölgyek: Bányai Júlia honvédszázados, Csizmárovits Mária huszárhadnagy, Jagello Apollónia, Kossuth Zsuzsanna főápolónő, Lebstück Mária huszárfőhadnagy, Megyesi Karolina honvéd altiszt, Pfiffner Paulina honvédhadnagy, Nyári Mari, Szilágyi Ida, Zoltán Istvánné honvéd, Viola Anna honvédtizedes, Zichy Antónia, Teleki Blanka, Szendrey Júlia, Bányai Júlia.

14:30 Előadás: “Gyuri bácsi gyógynövényei és gyógyteái.”

Előadó: Szabó György, Gyuri bácsi, magyar természetgyógyász, a népi gyógyítás művelője, a bükki füvesember. A népgyógyászat ma is működő, élő jelenség, mindnyájunk tapasztalata tartja életben, teszi gazdagabbá. Bár az orvostudomány ma csodákra képes, mégsem szabad elfelejtenünk azt a gyógyító tudást, amit évszázadok alatt halmozott fel az emberiség. A Bükki Füvesember Egyesületet azzal a céllal hozták létre alapító tagjai, hogy kutassák és megőrizzék a népi gyógyászat értékeit, különös tekintettel a gyógynövények ismeretére és felhasználására, valamint hogy támogassák Szabó Gyuri bácsi bükki füvesember tevékenységét. A népgyógyászat és Gyuri bácsi neve elválaszthatatlanul összeforrott a mai magyar köztudatban. Mindkettő nagy jelentőséggel bír az egészség megőrzésében, a betegségek gyorsabb leküzdésében. Gyuri bácsi előadásában a gyakran ismételt kérdésekre ad választ: Hogyan készítsem a teát? Összekeverhetek több egyedi növényt egy teában? A nap mely szakaszában érdemes gyógyteát fogyasztani? Mivel ízesíthetem a gyógyteákat? Reggel, ha nincs időm teakészítéssel foglalkozni, megfőzhetem előtte való este? Baj, ha tovább ázik a teám, mint 15 – 20 perc? Gyógyszer mellett fogyaszthatok-e gyógyteákat? Reggelente kávét iszom, utána lehet gyógyteát fogyasztani? Gyerekek is fogyaszthatnak gyógyteát? Ihatom hidegen a teákat? Megtekinthetők és megvásárolhatók lesznek Szabó Gyuri bácsi és lánya, Zsuzsa könyvei is a gyógynövényekről: Javasasszony unokája, A bükki füvesember gyógynövényei és A bükki füvesember nyomában. Az előadás után Gyuri bácsi eddig megjelent könyveit árusítják majd és személyesen dedikálja azokat.

16:00 Előadás és vetítés: „Két keréken a világban.”

Előadó: Szeder László, Felvidéki kerékpáros világutazó, az országút jegyese Komáromból. A felvidéki kerékpáros 2016. május 1-jén Komárom főteréről indult ötödik hosszabb kerékpáros földrajzi tanulmányútra, mely 600 napig, 2017. december 23-áig tartott. Ennek az útnak az előzményei a 2006-os két hónapos út Belorussziába, 2007-ben egy három hónapos út Nyugat-Európába (elsősorban Franciaországba), 2013-ban egy hét hónapos út a Balkán-félszigetre és Oroszország európai részére, majd 2014-15-ben már több mint egy évig volt úton, meglátogatva a kaukázusi országokat, Törökországot és Ciprust. A 12 ezer kilométeres út fő célja Portugália minél alaposabb bejárása, megismerése, nyelvének megtanulása volt, de az oda úton Európa (Horvátország, Olaszország, Svájc, Franciaország, Spanyolország) minél több számára új vidékét is igyekezett megismerni. Portugáliában több mint fél évet töltött, az ország legtöbb vidékén megfordult és hosszabb időt töltött az országhoz tartozó, az Atlanti-óceán közepén található Azori-szigeteken is. 2017. januárjában és február első felében az Afrika nyugati partjai előtt, már a trópusokon fekvő kis országban, a Zöld-foki szigeteken utazott hátizsákkal és gyalog, a biciklit Portugáliában hagyva, majd onnan visszaérkezve ismét kerékpárral Marokkó útjait járt két és fél hónapig. Az előadó útjának erről a szakaszáról, a két afrikai országban töltött időről számol majd be. A kerékpáros világutazó az előadás helyszínére, a jászói táborba is kerékpárral érkezik Komáromból.

19:00 Előadás és vetítés: „Az Osztrák- Magyar Monarchia légjáró eszközei és a felhők katonái.”

Előadó: Bagoly András, gépészmérnök. Az előadó az Osztrák-Magyar Monarchia légjáró eszközeiről, valamint a felhők katonáiról emlékezik meg, akiknek a technikai hiányosságokat – nem háborúra készülvén – elszántságukkal, hazaszeretetükkel, önfeláldozásukkal kellett megtámogatni, úgy, hogy emberségükkel példát adtak az utókornak, mert tudták, hogy magyar sorsunknak kell legyen örökös kapaszkodója. Olyan eseményekről beszél majd, amely a repülői stratégiát, taktikát értenék, de magyarázatot kell adni súlyponti kérdésekre is, mely nem mindig a hadsereg tévedhetetlensége miatt, de leginkább a nagyhatalmak gátlástalan alkuinak és anyagi túlerejének volt közvetlen folyománya. Sok képet válogatott össze, hogy a repülők milyen konstrukciós kihívásoknak kellett megfelelniük, miben voltak előrébb a tervezők, és milyen közvetlen hatásait tapasztalták meg a nóvumoknak.

20:00 Előadás és vetítés: „Ártatlan bűnösök, Gömöriek a szovjet lágerekben.”

Előadó: Lehotai Aladár, felvidéki helytörténész, helytörténeti kutató Uzipanyitról. Ártatlan bűnösök, Gömöriek a szovjet lágerekben című 20 perces dokumentumfilm vetítése. 1945 januárjában Alsó- és Felsőbalogról, illetve a szomszédos Uzapanyitról több mint 130 ártatlan, civil lakost vittek el kényszermunkára. A donyecki bányákból 19-en vissza se tértek, odavesztek. Az áldozatok és a túlélők előtt tisztelegve Nagybalogon 2005-ben emlékművet is avattak. Koós István szervező portálunknak elmondta, az emlékmű tulajdonképp a 136 elhurcolt ember tiszteletére épült, de tartalmazza az első világháborúban elhunyt 29 és a második világháborúban elhunyt 28 személy, valamint a belső kitelepítésre szánt, illetve ítélt 28 család és a holokausztra elhurcolt 15 zsidó ember emlékét is. Az emlékműhez a csúszós utak miatt most csak a legelszántabbak mentek ki, az iskolában azonban annál többen voltak. Az 1200 lakosú faluban a tragédia közvetve, a felmenői által szinte mindenkit érint.

A július 13-ai, pénteki program:

09:00 Gyalogtúra a Szent László-forráshoz és növénytemplomhoz.

A túra útvonala: Jászó (autókemping) – Debrőd (kultúrház) – Szent László forrás – Jászó (autókemping). Ebéd – szalonna- és kolbászsütés a Szent László forrásnál, majd tájékoztató előadás lesz Szent Lászlóról, a tavalyi Szent László-emlékév alkalmából, a lovagkirály trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából. Az előadást Gergely Papp Adrianna, Debrőd polgármestere, a Szent László-emlékév Tanács tagja tartja. Az emlékév célja felhívni a figyelmet arra, hogy Szent László a keresztény egység jegyében kapcsolta össze a közép-európai nemzeteket. Az életművében a nemzet fogalma is hangsúlyos volt, hiszen a Magyar Királyság az ő uralkodása alatt tudta megerősíteni pozícióját és szerepét a térségben. László király az első olyan Árpád-házi uralkodó, aki összekapcsolja a közép-európai népeket, hiszen Lengyelországban született, Erdély védőszentje, a zágrábi püspökség alapítója és Nyitrán halt meg. Szent László e népek közösen tisztelt királya és az itt élő nemzetek összetartásának, együttműködésének szimbóluma. Előadás lesz a Szent László növénytemplomról is. Az előadást tartja és a gyalogtúrát vezeti M. Molnár László, tanár, publicista, a Csemadok Kassa-környéke Területi Választmány alelnöke, a Magyar Kultúra Lovagja.

16:00 Előadás: “Vitéz próbára indul.”

Előadó: Bagoly András, gépészmérnök. Vitéz próbára indul, amely a civil repülő életben megszerzett úttörői tapasztalatot, jártasságot, szívósságot, kitartást, bajtársi felelősségérzetet erősítette, melyre a kikerülhetetlen háborús belesodródásba, a rövid idő alatt újra próba elé állította a magyar pilótákat, a Magyar Királyi Honvéd Légierő kötelékében. Legkevesebb, hogy tisztelettel emlékezzünk meg róluk, mert nincs nagyobb szeretet, mint akik védelmére Ők felesküdtek: “Az oltárért és a tűzhelyért”, vagyis a legszentebb dolgokért, a latinok által fennmaradt mondással. Az pedig, hogy nem féltették fiatal életüket, a 10 és 50 szeres túlerő ellen, “előbb életüket, mintsem becsületüket” adták.

17:00 Előadás: ” 100 év halál – Egy torzszülött Új Világrend árnyékában.”

Előadó: Mihályi Molnár László, tanár, publicista, a Csemadok Kassa-környéke Területi Választmány alelnöke, a Magyar Kultúra Lovagja. Volt egyszer egy háború, amely minden korábbinál nagyobb volt. Nem sokkal kitörését követően a Nagy Háború elnevezést adták neki. Az első világháború végkimenetele a magyarság számára sorsdöntően meghatározta a nemzet XX. századi történelmét, következményei a mai napig hatnak. Sokan szörnyülködnek el a pusztító háborúk fölött, miközben önmaguk is egy háborús gépezet támogatói. Csak nem tudják, hogy amikor látszólag a demokráciát és a békét támogatják szavazatukkal és adójukkal, munkájukkal és lelkesedésükkel, közben valójában megtévesztett áldozatai egy szabadságjogokat hirdető, de a háborúkból örökösen hasznot húzó rendszernek. Az első világháborút lezáró “békekötés” és a trianoni döntés is ennek szolgálatában történt, és tart mindez napjainkig …

19:00 Előadás és könyvbemutató: “„Angyali korona, szent csillag.” – 1. rész

Előadó: Pap Gábor, magyar irodalomtörténész, Magyar Örökség-díjas művészettörténész, a Magyar Művészeti Akadémia Életmű-díjasa, az ősmagyar ezotéria és az alternatív Szent Korona-kutatás atyja. A magyar Szent Korona, a beavató koronák típusába tartozván, nem csak jelképes, de valóságos működésűnek is tételeződik. A magyar közjog, amióta csak adatokkal rendelkezünk felőle, mindig ilyenként kezelte. Ezért nem lehetett helyettesíteni semmilyen más uralkodói fejdísszel, és ezért nem lehetett jogérvényesen magyar királynak tekinteni, akit nem vele koronáztak. A magyar Szent Korona valóságos működésével kapcsolatban ma már konkrét kutatási-mérési, illetve folyamat-rekonstruálási eredményekről is beszélhetünk. Ezek további pontosítása összehangolt, bár hivatalosan nem támogatott kutatási program keretében folyik. Az előadó fejezetek mutat be a Szent Korona és a Korona-kutatás történetéből, dióhéjban beszél a Szent Korona-tanról, módszertani kérdések fejteget a Szent Korona vizsgálatával kapcsolatban és jelentést ad a Korona-kutatás állásáról. Az előadás után a szerző eddig megjelent könyveit árusítják majd és személyesen dedikálja azokat.

20:30 Éjszakai buli a retROCK zenekarral.

Az újjáalakult alsólánci retROCK zenekar koncertje. A 70-es, 80-as és 90-es évek legjobb magyar slúgereit mutatják be az érdeklődőknek. Örömmel és élvezettel játszanak a rock óriásainak legendás zenéit

A július 14-ei, szombati program:

10:00 Előadás és könyvbemutató: “„Angyali korona, szent csillag.” – 2. rész

Előadó: Pap Gábor, magyar irodalomtörténész, Magyar Örökség-díjas művészettörténész, a Magyar Művészeti Akadémia Életmű-díjasa, az ősmagyar ezotéria és az alternatív Szent Korona-kutatás atyja. A magyar Szent Korona 1978-as hazaérkezése után Pap Gábor vezetésével a Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelepen a Korona zománcképeit vizsgálták. A mérnökcsoporttól elválva, szintén Pap Gábor kezdeményezésére aranyművesekből álló kutatócsoportot szerveztek a Szent Korona ötvösművészeti szempontú tudományos vizsgálatára. Köpeczi Béla kulturális miniszternek írtak kérelmet ez ügyben, majd 1983-ban megkapták az engedélyt a Szent Korona közvetlen vizsgálatára. Így még ebben az évben két alkalommal közvetlenül is megvizsgálhatták a Koronát. A kutatócsoport tagjai: 4 ötvös szakember: Lantos Béla (ő feladata volt a hátsó három kép megvizsgálása), Poór Magdolna, Csomor Lajos és Ludvig Rezső, Kocsi Márta népi iparművész, valamint Pap Gábor mint a kutatás vezetője. Eredményeikről részletes beszámolót adtak a vizsgálatokat engedélyező Koronabizottságnak, majd azokat az alábbi fórumokon publikálták. Pap Gábor a Szent Koronáról azóta több előadássorozatot tartott, kutatási eredményeit Angyali korona, Szent csillag című művében foglalta össze. Az előadás után a szerző eddig megjelent könyveit árusítják majd és személyesen dedikálja azokat.

11:00 Előadás és vetítés: „A hun-magyar rokonság bizonyítékai.”

Előadó: Obrusánszky Borbála, magyar történész, néprajzkutató, orientalista. Az előadó a tudományos ismeretterjesztés keretei között célkitűzése a mongol hagyományok megismertetése a hazai közönséggel. Tudományos téren elsősorban a hunok történetét, a hun–magyar rokonságot kutatja. A témában számos publikációt tett közzé magyar, illetve idegen nyelven. Szakértőként szerepel a Kassai Lajos életéről és munkásságáról szóló A lovasíjász című filmben. 2000 óta több expedíción vett részt Mongóliában, Belső-Mongóliában és Ázsia más vidékein. A krónikák szerzői legtöbbször elismerően szólnak a hunokról, államszervezetükről, életformájukról, kultú­rá­jukról és harcművészetükről. A hunokat a mai kínaiak is nagyon tisztelik, senkitől sem hallottam, hogy lekicsinylően szólt volna Ázsia egykori urairól. A déli hunok egykori fővárosa, Fehérvár (Tungvancseng) környékén a mai népesség a közemberektől a kulturális és politikai vezetőkig a hunok utódainak tekinti magát, és nagyon büszke származására. Ha magyar látogat hozzájuk, azt sem felejtik el megjegyezni, hogy a magyarság ősei erről a helyről vándoroltak Európába, vagyis tudnak a hun-magyar rokonságról. De értékes történeti források vannak a Kaukázusban, ahol eleink egykor hosszú ideig éltek. A legtöbb keleti, például kazak, azerbajdzsáni, mongol kutató tisztában van azzal, hogy mi is a hunok utódai vagyunk, és azzal is, hogy Atilla birodalmának központja a Kárpát-medencében volt. A 19. században Thúry József turkológus összegyűjtötte azokat a kaukázusi forrásokat, amelyek a hunokról és a magyarokról szóltak, ezekkel is igazolva a hun-magyar rokonságot. A hunok és a magyarok történetét a források és nem egyes történészek elméletei alapján kell újraírni, mert nem az a lényeg, hogy mit gondolnak rólunk a modern történészek, hanem az, hogy mi található a régi, hiteles forrásokban – vallja Obrusánszky Borbála. Az előadás után a szerző eddig megjelent könyveit árusítják majd és személyesen dedikálja azokat.

15:00 A Szent Korona első másolatának kiállítása és bemutatása a templomban.

A magyar Szent Korona a maga mivoltában múltjával és szakrális tartalmával ma is fenséges jelvény. Sokkal jelentősebb ereklyénk annál, mintsem hogy vélt, feltételezett vagy hamis, megalapozatlan történelmi vagy természettudományos kapcsolatokkal kellene fokozni. A Szent Korona története összefonódott hazánk történelmével, s mint ilyen, jelkép. A magyar koronázási jelvények Európa legrégebbi, ezeréves koronázási jelvényegyüttese. A Szent Koronát, a jogart, az országalmát és a koronázási kardot 2000. január elsején Budapesten a Parlament Kupolacsarnokában helyezték el. A Szent Korona első másolata koronaőrök jelenlétében látható lesz Jászón a Premontrei Apátság Keresztelő Szent János-templomában.

15:00 Templomlátogatás.

A táborlakók délutáni közös látogatása a jászóvári Premontrei Apátság Keresztelő Szent János-templomában. A látogatás vezetője: Csoltkó Jenő, a Csemadok Kassa-környéke Területi Választmány elnöke. 2015-ben emlékeztünk meg Mécs László, premontrei költő születésének 120. évfordulójáról, a Szabadegyetem névadójáról. Száz évvel ezelőtt 1918-ban éppen ebben a templomban szentelték pappá. A templomot bemutatja Imre atya, premontrei plébános.

15:30 Előadás: “900 éve alakult a premontrei rend.”

Előadó: Imre atya. A templomlátogatás után Imre atya előadást tart a mindig újjáéledő jászói kolostorról és a csaknem 900 éve alakult premontrei rendről. Szlovákiában aligha akad párja a jászói apátságnak, de európai mércével mérve is igen figyelemreméltó építészeti emlék ez a szakrális épületegyüttes. Legalább négyszer szinte teljesen elpusztult, majd mindannyiszor újjáépült. Torna, Gömör és Szepes megye közelsége, a Bódva völgyén áthaladó szepességi kereskedelmi út is fontos szerepet játszott a vidék benépesedésekor. Jászó első kolostorát valamikor a 12. század második felében kezdték építeni, valószínűleg fából. A premontrei rendet 1120-ban életre hívó Szent Norbert rendalapítása után alig fél évszázaddal a premontrei szerzetesek megkezdték áldásos tevékenységüket az akkori magyar királyságban. Egyik első rendházuk éppen Jászón épült, 1235-ből az első prépost, Albert neve is fennmaradt. A tatárjárás idején félbeszakadt az építkezés, csak 1255 után szerveződött újjá a rend. IV. Béla ekkor tette hiteles hellyé a kolostort, ami az írásbeliség igen korai megjelenését jelenti ezen a vidéken, védőszentje Keresztelő Szent János lett. Ezt a királyi adomány- és birtokhatárt leíró levelet tartják az apátság alapítólevelének.

16:30 Előadás és kötetlen beszélgetés: “Egy életút Isten szolgálatában.”

Előadó: Bartal Károly Tamás, nyugalmazott jászóvári apát. A gyémántmisés nyugalmazott apát beszél életéről, egy életútról Isten szolgálatában. 1953-ban Párkányban érettségizett, a teológiát Pozsonyban végezte, 1958. júliusában szentelték pappá. 1960-ban Körmöcbányán és Besztercebányán, 1961-ben Érsekújvárt káplán. 1970-ben Köbölkúton plébános, 1977-ben Érsekújvár esperes-plébánosa. 1986-ban a pozsonyi szeminárium rektora. 1989-ben Paláston, 1990-ben Jászóvárott a premontrei rend apátja. 1990-ben Jászón, majd Kassán kezdett a rendházban. 1990-ben a kassai rendház, 1991-ben a jászói monostor, 1993-95 tájékán pedig a rozsnyói gimnázium és rendház, majd az erdők, a téglagyár és a fűrésztelep lett ismét a rendé, ám a tanári képesítésű rendtagok nélkül tanítást a szlovákiai rend nem vállalt.

17:00 Templomi koncert az apátsági templomban: “Magyarnak lenni.”

Előadó: Kovács Nóri, a magyar népzene és világzene elismert előadója, a Népművészet ifjú mestere, Magyarországon az Év Énekesnője 2016-ban, zeneszerző, szövegíró, Magyar kultúráért-díjas énekesnő. Az énekesnő előadása a jászóvári Premontrei Apátság Keresztelő Szent János-templomában lesz. Kovács Nóra a Balkán Fanatik, később a Motiva énekesnőjeként tört be a köztudatba. Az említett formációkon kívül szólókarriert is ápolgat és az oly kevés népdalgyűjtők táborát erősíti. Feldolgozott népdalait modern stílusban szólaltatja meg, ezért a fiatalabbik generáció számára is közkedvelt. Nórit az uniós elnökség hivatalos országimázs videójában is hallhatjuk énekelni a Balkán Fanatik kíséretében. Az énekesnő stílusban összetett szimbiózisban élnek a műfajok. Izgalmas kísérletezés a tradicionális, és a populáris zene között. Modern hangzást kapnak a népdalok – igazodva a mai világzenei irányzatokhoz. Nagyon sok helyen járt már szerte Európában, ahol rengeteg élmény érte, számos koncertet tartott a helyi magyar és a külföldi közönségnek. Kovács Nóri a népzene és világzene műfajának egyik legismertebb, szakmailag is elismert előadója, aki több, mit tizenöt éve van a profi előadói pályán. Ezen időszak alatt több, mint harminc lemezen közreműködött és tizenhárom szóló albuma jelent meg. Műsorában a 2017-ben megjelent Magyarnak lenni című lemezének dalait mutatja be. Az előadás után az előadóművész eddig megjelent lemezeit árusítják majd és személyesen dedikálja.

20:00 Előadás és vetítés: „Várható és váratlan események a csillagászatban 2018-ben.”

Előadó: Zombori Ottó, csillagász, az Uránia Csillagda nyugalmazott igazgatója, tanár, a Magyar Asztronautikai Társaság tagja, a Magyar Érdemrend Lovagkereszt kitüntetés tulajdonosa. Minden korosztályt meghódít lehengerlő előadásmódjával. Az előadó 2016 őszén megkapta a Magyar Asztronautikai Társaság legrangosabb elismerését (a Nagy Ernő díjat) több évtizedes csillagászati-űrkutatási ismeretterjesztő munkájáért és a nemzetközi űrtábor sikeres vezetéséért. Előadása csatlakozik az előző évek témaköreihez: Az űrkorszak 60 évének rövid összefoglalása (szovjet, amerikai, európai űrprogramok). A magyar űrkutatás kiemelkedő eseményei (Farkas Bertalan űrrepülése 1980-ban, Simonyi Károly két űrutazása, a Masat-1 sikertörténete, a Rosetta-Philae több mint egy évtizedes repülésének eredményei, Magyarország az európai űrügynökség (ESA) teljes jogú tagja lett 2015-ben). Asztrotrilógia (asztrológia, asztronómia, asztronautika) kiállítás a bélyegmúzeumban. Az űrkorszak leglátványosabb felvételei a Naprendszer égitesteiről, a legújabb felvételek a Földről.

20:30 Borkóstoló

Az előadás után borkóstoló az étterem előtti teraszon, Daragó Károly bogácsi borlovaggal és barátjával, Dobos Lászlóval. Rendhagyó este lesz ismét a borkedvelőknek.

A július 15-ei, vasárnapi program:

11.00 Gyémántmise – Hálaadó szentmise a templomban.

Hálaadó szentmise a jászóvári Premontrei Apátság Keresztelő Szent János-templomában, Bartal Károly Tamás jászóvári premontrei prépostság nyugalmazott apát pappá szentelésének 60. évfordulóján. A felvidéki Karván született plébános Pozsonyban végezte a teológiát, 60 évvel ezelőtt 1958-ban szentelték pappá. 1990-től volt a premontrei rend apátja. Az apát nyugdíjba vonulásig, 2009-ig vezette a közösséget.

14:00 Jászó Napja 2018.

Isten hozta Jászón! – kultúrműsor és piknik. A rendezvényre és a kultúrműsorra a Csemadok Jászói Alapszervezet szervezésében kerül sor. Műsorvezető: Mihályi Molnár László, a Csemadok Kassa-környéke Területi Választmány alelnöke. A rendezvény hangulatát fokozza: a Vox Columbellae Vegyeskar Szepsiből, a Rozmaring Néptáncegyüttes, a Rozmaringsarj Gyermek Néptáncegyüttes és a Rozmaring Hagyományőrző Csoport Abaújszináról, Demko András népdalénekes, versmondó, prózamondó és népmesemondó Nagyidáról, Rezes Gyula, népdalénekes Szepsiből, Tóth István, a magyarországi Turáról, Jászó testvérközségéből, és a magyarországi Cserépfalui Zeneiskola tanulói Daragó Károly vezetésével.

17:00 Labdarúgó-világbajnokság 2018 döntőjének megtekintése.

A 2018-as labdarúgó-világbajnokság a 21. világbajnokság, amelyet június 14. és július 15. között rendeznek Oroszországban. A világbajnokság döntő mérkőzésének nyilvános kivetítése és közös megtekintése.

18:00 Táborbontás.

Vacsora után táborbontás, hazatérés.

A Mécs László Szabadegyetem fővédnöke Bartal Károly Tamás, a jászóvári premontrei rend nyugalmazott főapátja.

A rendezvény társszervezői: Jászói Községi Hivatal és Önkormányzat; Debrődi Községi Hivatal és Önkormányzat; Szepsi Városi Hivatal és Önkormányzat; Szepsi Városi Művelődési Központ és Könyvtár; Csemadok Jászói Alapszervezete; Csemadok Szepsi Alapszervezete.

A rendezvény támogatói: Bethlen Gábor Alap Zrt., Budapest (Magyarország); Jászói Községi Hivatal és Önkormányzat; Debrődi Községi Hivatal és Önkormányzat; Szlovák Köztársaság Kormányának Nemzeti Kisebbségekért Felelős Főosztálya.