Kincses Felvidék táncbemutató

MOM Kulturális Központ (Budapest, Magyarország)

A Hagyományok Háza szeptemberi programjában szerepel a Magyar Állami Népi Együttes Kincses Felvidék című táncdarabja, melyben bemutatják a Bartók Trilógia első részeként a Felvidék sokszínű néptánc és zenekultúráját.

A bemutatóra szeptember 23-án, pénteken 19.00 kerül sor Budapesten a MOM Kulturális Központban. Az előadás magyarországi és szlovákiai alkotók közös munkája.

Korunkat a változás jellemzi. Változik gazdasági környezetünk, a társadalom, amiben élünk, változnak szokásaink, a kultúránk, változunk mi magunk is. Ebben az átalakuló világban nehéz kapaszkodót találni, mert – az állandónak és változatlannak hitt – hagyományhoz való viszonyunk is átalakulóban van. Nem elégszünk már meg a személyes tapasztalatok, közvetítők által vagy filmről, hangszalagról megismert folklór reprodukálásával. Keressük és megmutatjuk, amit ebből a kultúrából ma aktuálisnak, magunkra nézve érvényesnek, értékesnek tartunk, keressük, meghatározzuk és elhelyezzük magunkat a saját nyelvünkön, a mi világunkban.

A Kincses Felvidék című műsorával a Magyar Állami Népi Együttes a magyarországi hivatásos együttesek között először foglalja össze a Felvidék etnikailag sokszínű tánc- és zenekultúráját. Kiindulásként azon tájegységek anyagából merítettünk, ahol Bartók népzenekutatói munkássága is elindult (Gömör, Zoborvidék, Felső-Garam mente stb.), ám az igazi szándék nem egy leltár bemutatása volt, hanem inkább Bartók Kárpát-medence-koncepciójának érzékeltetése.

A Bartók-évforduló jó alkalmat kínál Bartók Béla géniuszának újbóli felfedezésére. Ráirányítja figyelmünket arra az életműre és gondolkodásmódra, mely mintaként szolgál számunkra is. Eszerint a népzene és néptánc minél tökéletesebb megismerése után, abból kiindulva, saját, mai, aktuális nyelvünket kell megalkotnunk.

A Kincses Felvidék a Bartók-trilógia első része, melyben az együttes a forráshoz legközelebbi, ahhoz leginkább hasonlító formában mutatja be az „eredetit”. Az ezt követő részek, melyek a közeljövőben kerülnek színre, az absztrakció egyre magasabb szintjén követik Bartók útját, és jutnak el az inspiráló mintától a kortárs nyelvig.

Prológus

Egy pár – Zoborvidék
Kanászoké – Ipolybél (Ipoly mente), Tardoskedd, Kéménd (Vág-Garam köze)
Dudacsárdás – Ipoly mente
Góralski – Szuchahora (Árva)
Oláhos – Kisdobra (Bodrogköz)
Csárdás és fogás – Bodrogköz
Csárdás – Magyarbőd (Abaúj)
Karikázó és karička – Imreg, Céke (Zemplén)
Krucena, Do šaflika – Sáros
Verbuňk, čardaš – Opálhegy, Parnó (Zemplén)
Pásztorbotoló – Gömör
Dudanóták – Zsére (Zoborvidék), Kürt (Vág-Garam köze)
Rozkazovačky – Nagyócsa (Polyánhegyalja)
Ruszin chorovodok – Kijó (Sáros)
Odzemok – Háromszlécs (Liptó)
Hajduch, šuchom – Rimakokova (Gömör)
Vasvári és csárdás – Gömör

Epilógus

Zene: Agócs Gergely

Koreográfusok, tánctanárok: Furik Rita, Kökény Richárd, Mihályi Gábor, Richtarcsik Mihály, Hégli Dusán, Lépes Anikó, Stanislav Marišler, Lindá Luptáková, Vladimír Michalko, Marianna Svoreňová

Látvány, díszlet: Kovács Gerzson Péter
Grafika: Kovács Bori Vilma
Videómunkák: Ernst Süss, Digitart Kft.
Viseletek: Furik Rita
Vezető koreográfusok: Hégli Dusán, Mihályi Gábor

magyar-allami-nepi-egyuttes